Brain agyvelőgyulladása a cukorbetegség kezelésének
Apró betűs, görcsös írás mikrográfia Halk, suttogó beszéd hipofónia A Parkinson-kór diagnózisa A diagnózis felállítása a jellegzetes tünetek alapján, a hasonló tüneteket produkáló egyéb kórképek kizárásával történik. A pontos diagnózishoz felmérik a beteg mentális képességeit és állapotát, megmérik izomerejét, mozgás-koordinációját, reflexeit, érzékelését, kíváncsiak a hangulatára.
Az agyvelőgyulladás
A betegség akkor bizonyított, ha az elsődleges tünetekből legalább kettő vagy három egyidejűleg fennáll. A Diabétesz a gyermekek és a kezelés diagnózisát teljes bizonyossággal csak a tünetek állandósulásával lehet kimondani. Az utóbbi időben a képalkotó vizsgálati módszerekkel, valamint a különböző gyógyszeres és fizikális vizsgálatokkal sokat javult a betegség felismerhetősége, amelynek a gyógymód megválasztása szempontjából van döntő jelentősége.
A Parkinson-kórtól elkülönítendő, parkinsonos tüneteket produkáló szindrómáknál eltérő kezelésre van ugyanis szükség. Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket produkálhatnak más betegségek vagy állapotok is: az elmekórtanban használatos antipszichotikumok pl. Haloperidolegyes hányáscsillapítók szedése, stroke, vízfejűség hidrokefaluszagyvízkeringési elégtelenség, egyes középagyi területek sérülése, sorvadása progresszív szupranukleáris károsodása központi és környéki szimpatikus idegrendszer sorvadásával járó Shy-Drager-szindróma vagy a Wilson-kór, mely egy specifikus szállítófehérje, a cöruloplazmin hiánya miatt rézlerakódásokat okoz a májban és a központi idegrendszerben.
Egyes betegségek megerősítéséhez vagy kizárásához az agyvíz liquor vizsgálatára is szükség lehet.
Kérdéses esetekben további vizsgálatok - vérkép, májfunkció, pajzsmirigyhormon-vizsgálat, stb. Az elektrofiziológiai vizsgálatokat más módszerrel nem kimutatható társult zavarok vizsgálatára vetik be.
A Parkinson-kór kezelése A Parkinson-kór gyógyíthatatlan betegség. A kezelésére feljogosított egészségügyi intézetek feladata a tünetek enyhítése, az életminőség javítása, a betegség előrehaladásának progressziójának lassítása.
Wikipédia:Orvostudományi műhely/Orvosi cikkek szóhasználata
A "Parkinson-kór" gyógyszeres kezeléséhez el kell mondani, hogy minden beteg egyéni beállítást igényel. A legcélravezetőbb kezelés kiválasztásánál az orvos figyelembe veszi a beteg életkorát, a tüneteket és egyidejűleg alkalmazott egyéb kezeléseket. Nincs két egyforma beteg, akik azonos gyógyszerelésre azonos módon reagálnának.
Ezért a kezelés beállítása az orvos részéről nagy tapasztalatot, kitartást a beteg részéről pedig türelmet igényel.
A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek a következők: Levodopa: Az agyba jutva gyorsan dopaminná alakul és pótolja annak hiányát.
A perifériás idegrendszerben is jelentős a levodopa felvétele, így annak nagy része nem éri el az agyat. Carbidopa és benserazid: Semlegesíti a perifériás idegrendszerben a levodopa-dopamin átalakulást serkentő enzimet. Ugyanakkor nem jut át a vér-agy gáton, tehát a központi idegrendszerre ilyen gátló hatással nincs. A levodopát ezért carbidopával vagy benseraziddal együtt kombinációban adják.
A dopamin-agonisták között ergotamin- bromocriptin, pergolid és nem ergotamin- pramipexol, ropinirol származékokat különböztetünk meg: az agyban dopaminszerű hatást váltanak ki, direkt módon hatnak a dopamin receptorokon.
Az amantadin brain agyvelőgyulladása a cukorbetegség kezelésének vírusellenes szer, mely dopamin-agonista hatásokkal rendelkezik. Fokozza a dopamin felszabadulását is.
Böngésszen az egészségügyi állapotokban Első levél (ÖSSZES) szerint
Főként korai stádiumban alkalmazzák. Hatékonyságát azonban hónap alatt elveszíti. A selegilin bénítja a MAO-B enzimet, ezzel növeli az agy dopaminszintjét. A MAO-B inhibítorok fokozzák a levodopa hatékonyságát. Antikolinerg szerek: Az acetilkolin ingerületátvivő anyag a dopaminnal ellentétes hatású. A Parkinson-kór tünetei lényegében a központi idegrendszer acetilkolin és dopamin aktivitásának egyensúlyának felborulására vezethetők vissza.
Ha gátoljuk az acetilkolin aktivitását, az egyensúly egy alacsonyabb szinten, helyreáll.
Az agyvelőgyulladás
Ez a kezelési mód leginkább a tremorral szemben hatékony. A leggyakrabban alkalmazott vegyületek a benztropin mesylat, biperiden, difenhydramin és a trihixifenidil.
A COMT enzim gátlása tehát fokozza az agyba belépő levodopa mennyiségét. Ezért a COMT inhibítorok csak levodopával együttesen hatásosak. A leggyakrabban használt gyógyszerek az entacapon és a tolcapon.
Sebészi eljárások A műtéti módszereket a beteg életminőségének javítására, valamint arra az esetre dolgozták ki, ha a gyógyszerek mellékhatásai valamilyen okból elviselhetetlenek volnának a beteg számára. Nem minden beteg alkalmas a beavatkozásra; ha például levodopa-carbidopa kombinációjára gyengén reagált, a műtéttől sem lehet jelentős eredményt várni.
A többieknél a sebészi beavatkozás kockázata nagyobb a várható haszonnál, hiszen minden műtétnek megvannak a maga jellemző veszélyei, és nincs rá garancia, hogy a műtét javulást eredményez majd, sőt, a beteg állapotának romlása is bekövetkezhet. A Parkinson-kóros betegek kezelésére négy műtéti eljárás használatos: a szöveteltávolítás, a stimulációs műtét és a mély agyi struktúrák ingerlése, továbbá a transzplantáció vagy helyreállító műtétek.
Az brain agyvelőgyulladása a cukorbetegség kezelésének műtétek során alkalmazott eljárás lokalizálja, megcélozza, majd elpusztítja a betegség által érintett agyi területeket.
Agyhártya- és agyvelőgyulladás (meningoencephalitis) | Lab Tests Online-HU
A beteg szövetek roncsolására vegyi anyagokat vagy elektromos impulzusokat használnak. Brain agyvelőgyulladása a cukorbetegség kezelésének eljárás főként az a lelassult akaratlagos mozgások és a remegés kezelésében hatékony.
- EEG elektroenkefalogram — az esetleges kóros agyi elektromos tevékenység kimutatására Megelőzés A B típusú Haemophilus influenzae, a Streptococcus pneumoniae és a Neisseria meningitidis ellen rendelkezünk védőoltással.
- Méz kezelés cukorbetegség
Az eljárás során forró szondát vagy elektródát vezetnek a megcélzott, roncsolandó területbe. Sokszor nehéz megállapítani, hogy mekkora területet kell roncsolni, és hány fokra kell hevíteni a cukorbetegség és viszketés. A beteg a műtét közben ébren van, hogy meg lehessen állapítani a mozgászavar és a tremor megszűnését.
A szonda bevezetése helyi érzéstelenítésben történik. Az agyban nincsenek érző idegvégződések, így az agyszövetek megsértése nem okozhat fájdalmat. Rendszerint pallidotómiát, thalamotómiát, vagy subthalamotómiát végeznek. Pallidotómia során az agy mélyebb rétegeiben elhelyezkedő gömbölyű képletet, a Globus pallidust roncsolják.
Különösen a mozgászavarok kezelésében hatékony.
Thalamotómia esetén a thalamusz részleges eltávolítására kerül sor. Főként a tremor gyógyítására alkalmas módszer. Kriothalamotómia esetén hasonló módon erősen lehűtött szondát használnak. Mély agyi ingerlés, DBS Deep Brain Stimulation segítségével ugyancsak a thalamus alatti brain agyvelőgyulladása a cukorbetegség kezelésének, a Globus pallidust és a thalamust célozzák meg. A DBS nem roncsolja, hanem egy beültetett elektróda segítségével ingerli a megcélzott magvakat. Az elektródát egy bőr alatti vezeték segítségével csatlakoztatják az ingerlő készülékhez "stimulátor"melyet az áramforrással együtt a beteg mellkasába helyeznek el.
A stimulátor - például kontrollvizsgálatok alkalmával - ki is kapcsolható. Az áramforrásként szolgáló elemeket egy apró műtét segítségével 5 évente ki kell cserélni. Transzplantációnál vagy helyreállító műtétnél dopamint termelő sejteket ültetnek a striatumnak nevezett agyi mozgásközpontba.
A sejtek származhatnak a beteg szervezetéből, esetleg emberi embrióból. A módszer eredményei eddig szerények és ellentmondóak.
Az őssejtek, melyeket az idegrendszerbe tudnak ültetni, sokkal alkalmasabbak lehetnek a túlélésre és szaporodásra. Ha az őssejt az idegsejtek irányába alakul, képes lesz arra is, hogy dopamint termelő sejtekké váljon. Az őssejt-beültetés jelenleg kísérleti stádiumban van. Őssejteket köldökzsinórvérből, felnőttek csontvelejéből vagy abortumokból nyerhetnek.
Kiegészítő kezelések Számos módszer alkalmas arra, hogy a betegek életminőségét javítsák.
Parkinson-kór tünetei és kezelése
Rendkívül fontos, hogy a beteg közölje orvosával, ha valamilyen vény nélkül is kapható gyógyszer szedésére kényszerül, mert ezek sem mentesek a gyógyszer-kölcsönhatásoktól. Fizikoterápia segíthet a merev, alig használt izmok nyújtásában, megerősítésében.
A legfőbb cél a fizikai erőnlét fenntartása, az egyensúlyozó készség javítása, a mozgások terjedelmének növelése, a beszéd és a nyelés képességének javítása, illetve megtartása. Az egyszerű fizikai aktivitás, mint a sétálás, kertészkedés, úszás, nagyon hatékonyak lehet az életminőség minél hosszabb ideig történő megőrzésében. A gyengéd, simogató masszázs főként az izmok merevségének oldásában lehet segítségünkre. Ezért próbáljuk meg úgy átrendezni a lakást, hogy a beteg ápolása a legnagyobb biztonságban történhessen.
Nagyon fontos, hogy a padló ne legyen síkos, csúszós, a könnyen elmozduló szőnyegeket és a küszöböket jobb eltávolítani.
